Az igazi erő az egyensúlyban születik!

Egy hosszú futás néha sokkal többről szól, mint sportról. A csendben megszülethetnek azok a gondolatok, amelyek emlékeztetnek arra, mi ad valódi erőt a mindennapokban. Egy rövid történet arról, hogyan kapcsolódhat össze a saját utunk másokkal. 

Ma 35 km-et futottam. Nem csak a táv volt hosszú, hanem az út befelé is. Minden egyes lépés emlékeztetett arra, hogy az erő nem csupán fizikai teljesítmény. Az igazi erő az egyensúlyban születik. Abban, amikor képesek vagyunk célt kitűzni magunk elé, haladni érte fegyelmezetten, miközben a szívünk nyitva marad mások felé. 

Egy olyan világban élünk, ahol egyre több a bizonytalanság, a feszültség, a háború. A hírek zajosak, a valóság sokszor nehéz. Ilyenkor különösen fontos, hogy stabilak maradjunk, hogy legyen belső erőnk, hogy tudjunk szeretettel jelen lenni. 

A céljaink nem önző törekvések, ezek lehetnek erőforrások is. Futhatunk vagy bármi mást is csinálhatunk magunkért – az egészségünkért, a fejlődésünkért, az álmainkért. De tűzhetünk ki célokat MÁSOKÉRT is! Gondolhatunk közben azokra, akik most nehézséget élnek át. Küldhetünk csendben erőt, együttérzést, imát, jó szándékot nekik! Az egyensúly és a béke bennünk kezdődik. Ha mi erősek vagyunk – nem kemények, hanem tudatosan erősek és szeretetteljesek – akkor a jelenlétünk hatással van a környezetünkre. A családunkra. A közösségünkre. A világra. 

A futás közben ezt éreztem: minden lépés lehet ima. Minden lépés lehet erő. Magamért és másokért is. Vigyázzunk az egyensúlyunkra! Erősítsük a testünket. Tisztítsuk a gondolatainkat. Nyissuk a szívünket. Mert most erre van a legnagyobb szükség! Szeretettel, Zsuzsi